Matyó kalács, matyó perec


Hegyaljai szüreti káposzta
Receptek
Miskolci krumplis kenyér

Matyó kalács, matyó perec

 

Különleges, egyedi jellemzők: a szokásosnál nagyobb, 3 kg tömegű ünnepi kalács, melyet a jellegzetes matyóföldi motívumokkal gazdagon díszített felülete tesz ünnepélyessé és különlegessé.

Leírás: A matyó kalács ovális alakú, 50-55 cm hosszú, 30-32 cm széles, 22-25 cm magas, 3 kg tömegű, 6 ágból font, formában sütött kalács. A formával érintkező felületek színe világosbarna, a formától függően barázdált vagy sima. A felső héj, amelyet a fonatokon kívül még a jellegzetes matyóvirág díszít, fényes, színe vörösesbarna. A kalács bele laza, rugalmas, széttörve szálakká szedhető, a foszlós kalácséhoz hasonló. Kellemesen aromás, enyhén édeskés ízű. Kakaós és mazsolás változatban készül. A matyó perec kör alakúra formázott, négy ágból font kalács, melyet a jellegzetes matyó masnival vagy matyó virággal fognak össze. 250 és 500 g-os változatban készül, átmérője 20-25 és 30-35 cm. Összetétel: búza finomliszt, tej, cukor, tojás, margarin, élesztő, só, esetenként kakaó vagy mazsola.

Felhasználás: A nagy ünnepek fényét azzal emelték és emelik napjainkban is, hogy kenyér mellett vagy helyett, az alkalomnak megfelelően díszített kalács kerül az asztalra. Észak-Magyarországon, a Matyóföldön a matyó kalács tölti be ezt a szerepet. Lakodalomkor az ifjú pár előtt ott van az asztal fő helyén. Húsvétkor ezt viszik szentelni a templomba a sonka mellé, az ünnep során ezt fogyasztják a füstölt, főtt sonkához. Augusztus 20-án, az új kenyér ünnepén is megtalálható ezen a vidéken a kenyér mellett, nemzetiszínű szalaggal átkötve. Reggelire, délutáni teázáshoz kiválóan fogyasztható önmagában vagy lekvárral, vajjal megkenve.


Hagyományok, ízek, régiók 367-368. l.